A vastag- és végbélrák Magyarországon –és a nyugati világban- a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat, hazánkban évente közel 9000 új esetet diagnosztizálnak és közel 5 000 honfitársunk haláláért felelős. Az daganatok harmada a végbélben, kétharmada a vastagbélben alakul ki.

A vastagbélrákok, végbélrákok túlnyomó többsége polipokból alakul ki. A polipok rákmegelőző állapotoknak tekinthetők, önmagukban még nem jelentenek rosszindulatú elfajulást, később azonban vastagbélrák, illetve végbélrák alakulhat ki belőlük.
A daganat előfordulása 45 éves kor felett gyakoribb, de az egész világon emelkedik az előfordulása a 45 év alatti generációkban is, melynek oka még ismeretlen.

Korai stádiumban a vastagbélrák megfelelő onko-sebészeti műtéttel gyógyítható, ezért kiemelt fontosságú a szűrés és a daganatok időben történő észlelése. Előrehaladottabb esetekben komplex terápiára lehet szükség, melynek része lehet a műtét mellett sugár- illetve kemoterápiás kezelés, de így is nagyon jó eredményeket tudunk elérni.

A vastagbél rosszindulatú daganatai sokáig tünetmentesek maradhatnak, ezért kiemelt jelentősége van a vastagbélrák szűrésnek. A leggyakrabban jelentkező tünetek a véres, nyákos székürítés, hasmenés, székelési szokások megváltozása, hasi görcsök, puffadás és fogyás. Általánosságban elmondható, hogy a daganat növekedésével a tünetek is egyre erőteljesebbek lesznek.

A vastagbélrák és polipok szűrésére a legegyszerűbb módszer a székletből történő M2 piruvát-kináz (M2-PK) enzim kimutatása, melynek érzékenysége és pontossága megközelítőleg 95%-os. A teszt akár az orvosi rendelőben, akár otthon is elvégezhető, pozitív eredmény esetén vastagbél-tükrözés elvégzése szükséges.
Amennyiben a tükrözés során vastagbélrák igazolódik, CT, MRI vagy PET-CT vizsgálatot végzünk, így határozzuk meg a daganat stádiumát, és így tervezzük meg az ideális –személyre szabott- kezelési stratégiát.

A vastag- és végbélrákok kezelése minden esetben komplex csapatmunkát igényel. Ennek a csapatnak a tagjai az onkológiai-sebész, onkológus, sugárterápiás specialista, radiológus, patológus, sztómaterápiás szakember és onkopszichológus. A daganat felfedezésekor megállapított stádium határozza meg, hogy az onkológus, a sugárterápiás szakember és az onko-sebész milyen mértékben és sorrendben vesz részt a beteg gyógyításában. A kezelési tervet minden esetben egy specialistákból álló csapat, ún. ’onko-team’ határozza meg vagy hagyja jóvá.

A vastagbél daganatok komplex terápiájában központi szerep jut a sebészetnek. A korszerű onkológiai műtét során eltávolításra kerül a daganatos vastagbélszakasz megfelelő biztonsági zónával, valamint az érintett bélszakaszt ellátó nyirokcsomók és nyirokerek láncolata. A bél folytonosságát varratokkal vagy speciális varrógépekkel állítjuk helyre.

Attól függően, hogy a daganat a vastagbél mely szakaszán helyezkedik el, végezhetünk jobb vagy bal oldali vastagbél eltávolítást (jobb vagy bal hemikolektómia), szigmabél vagy végbél reszekciót, ritka esetekben teljes vastagbél eltávolítást (totál kolektómia). A végbéldaganatok esetében az elhelyezkedéstől függően a műtét során átmeneti, vagy ritkább esetekben végleges bélkivezetésre (sztóma) is szükség lehet.

A műtétek nagy része hasi metszés nélkül, laparoszkópos úton történik, mely technika csökkenti a műtét utáni fájdalmat és segíti a gyorsabb felépülést. A műtét során eltávolított daganat és a hozzá tartozó nyirokcsomók szövettani vizsgálata alapján az ’onko-team’ ad javaslatot az esetlegesen szükséges kemoterápiáról.
A végbél daganatainak kezelése némiképp eltér a vastagbél egyéb szakaszaitól. Korai stádiumú végbéldaganatok esetén bizonyos esetekben végezhető végbélen keresztüli speciális operációs mikroszkóppal végzett teljes fali kimetszés (TEO, TAMIS).

Előrehaladottabb végbéldaganatok esetén a fenti technika nem elégséges, és a végbél részleges vagy teljes eltávolítása válhat szükségessé. Ezekben az esetekben a műtétet gyakran sugárkezelés előzi meg, mely csökkenti a daganat kiújulás arányát, és növeli a záróizom megtartó műtét esélyét. A végbéldaganatok esetén is a szövettani vizsgálat eredménye határozza meg a kemoterápia szükségességét.

A vastagbél nagy műtétei kockázatos beavatkozások, ezért különösen fontos, hogy a műtétet az onkológiai irányelvekben képzett, vastagbél-műtétekre szakosodott specialista végezze.

Több nemzetközi tanulmány is bizonyította, hogy a vastagbél-specialista sebészek által kezelt betegeknél alacsonyabb a műtéti szövődmények aránya, kevesebb a végleges bélkivezetés, és általában jobbak a hosszú távú onkológiai eredmények is [1][2][3].

1: Hall, G.M., Shanmugan, S., Bleier, J.I.S., Jeganathan, A.N., Epstein, A.J. and Paulson, E.C. (2016), Colorectal specialization and survival in colorectal cancer. Colorectal Dis, 18: O51-O60.
2: Archampong D, Borowski D, Wille-Jørgensen P, Iversen LH. Workload and surgeon’s specialty for outcome after colorectal cancer surgery. Cochrane Database Syst Rev. 2012 Mar 14;(3):CD005391. doi: 10.1002/14651858.CD005391.pub3. PMID: 22419309.
3: Anwar S, Fraser S, Hill J. Surgical specialization and training – its relation to clinical outcome for colorectal cancer surgery. J Eval Clin Pract. 2012 Feb;18(1):5-11. doi: 10.1111/j.1365-2753.2010.01525.x. Epub 2010 Aug 4. PMID: 20704632.

A vastagbél divertikulózis (diverticulosis) során a bélfalon kesztyűujj-szerű kiöblösödések, kis tasakok keletkeznek, ezeket hívjuk divertikulumnak.
A vastagbélen bárhol kialakulhat, de leggyakrabban a végbél előtti utolsó szakaszon, a szigmabélen jelenik meg.
A nyugati társadalmakban 60 éves kor felett a népesség több mint 50%-t érinti ez a betegség. Kialakulásában a rostszegény étrend, a székrekedés és a mozgásszegény életmód játszik szerepet.

A divertikulózis az esetek egy jelentős hányadában tünetmentes, és így semmilyen teendőt nem igényel.
A leggyakoribb szövődmények az apró tasakok gyulladása (divertikulítisz) és vérzése, tünetek is ilyenkor lépnek fel. A legjellemzőbb tünetek a bal alhasi fájdalom, székrekedés, gyulladás esetén a láz és a véres székürítés.
Amennyiben a gyulladás súlyos formát ölt, a divertikulumok perforálhatnak, bél melletti tályogokat vagy hashártyagyulladást is okozhatnak.

A tünetmentes divertikulózis kezelést nem igényel, de a diéta módosítása erősen javasolt.
Egyszerű, nem komplikált gyulladás esetén konzervatív kezelés javasolt, mely diéta, görcsoldó, fájdalomcsillapító és indokolt esetben antibiotikum adását jelenti.
Konzervatív kezelésre nem reagáló, vagy visszatérő gyulladások esetén az érintett bélszakasz eltávolítása javasolt, lehetőleg gyulladásmentes időszakban.
Amennyiben komplikált gyulladás lép fel szövődményekkel, a komplikáció súlyosságától függően sürgős műtétre is lehet szükség. Ilyenkor gyakori az átmeneti bélkivezetés, melyet 3-6 hónap múlva lehet megszüntetni.